Скрыть
29:4
29:9
29:10
29:13
29:14
29:16
29:18
29:20
29:24
29:27
29:29
29:30
29:32
29:33
29:36
Церковнославянский (рус)
И езекі́а нача́ ца́р­ст­вовати сы́й два́десяти и пяти́ лѣ́тъ, и два́десять де́вять лѣ́тъ ца́р­ст­вова во Иерусали́мѣ. И́мя же ма́тери его́ Аві́а, дще́рь Заха́рiина.
Сотвори́ же пра́вое предъ Го́сподемъ по всѣ́мъ, я́же сотвори́ дави́дъ оте́цъ его́.
И бы́сть егда́ ста́ на ца́р­ст­вѣ сво­е́мъ въ ме́сяцъ пе́рвый, от­ве́рзе две́ри до́му Госпо́дня и обнови́ и́хъ,
и введе́ свяще́н­ники и леви́ты, и поста́ви и́хъ на странѣ́ я́же къ восто́ку,
и рече́ и́мъ: послу́шайте мя́, леви́ти, ны́нѣ очи́ститеся и очи́стите до́мъ Го́спода Бо́га оте́цъ на́шихъ, и изри́ните нечистоту́ изъ святи́лища:
я́ко от­ступи́ша отцы́ на́ши и сотвори́ша лука́вое предъ Го́сподемъ Бо́гомъ на́шимъ, и оста́виша его́, и от­врати́ша лице́ свое́ от­ ски́нiи Госпо́дни, и да́ша хребе́тъ,
и заключи́ша врата́ хра́ма, и погаси́ша свѣти́лники, и ѳимiа́момъ не кади́ша, и всесожже́нiй не при­­несо́ша во святи́лищи Бо́гу Изра́илеву:
и разгнѣ́вася я́ростiю Госпо́дь на Иу́ду и на Иерусали́мъ, и предаде́ и́хъ во у́жасъ и погубле́нiе и на звизда́нiе, я́коже вы́ ви́дите очи́ма ва́шима:
и се́, пораже́ни бы́ша отцы́ на́ши мече́мъ, и сы́нове на́ши и дще́ри на́шя и жены́ на́шя въ плѣне́нiи въ земли́ не сво­е́й, я́коже и ны́нѣ су́ть:
ны́нѣ у́бо положи́те на сердца́ ва́ша, е́же завѣща́ти завѣ́тъ съ Го́сподемъ Бо́гомъ Изра́илевымъ, и от­врати́тъ гнѣ́въ я́рости сво­ея́ от­ на́съ:
и ны́нѣ не прене­брега́йте, я́ко ва́съ избра́ Госпо́дь стоя́ти предъ ни́мъ, служи́ти ему́, и да бу́дете ему́ служа́ще и кадя́ще.
И воста́ша леви́ти, маа́лъ сы́нъ Амасі́евъ и Иои́ль сы́нъ Заха́рiевъ от­ сыно́въ Каа́ѳовыхъ, и от­ сыно́въ Мера́риныхъ ки́съ сы́нъ Авді́евъ и аза́рiа сы́нъ илаели́ловъ, и от­ сыно́въ гедсо́нихъ Иоада́дъ сы́нъ земма́нь и Иоада́мъ, сі́и сы́нове Иоаха́ини:
от­ сыно́въ Елисафа́нихъ сама́рiй и Иеiи́лъ, и от­ сыно́въ Аса́фовыхъ Заха́рiа и Матѳані́а,
и от­ сыно́въ Ема́нихъ Иеiи́лъ и Семе́й, от­ сыно́въ же Идиѳу́млихъ самаѳі́а и Озiи́лъ:
собра́ша же бра́тiю свою́ и освяти́шася по за́повѣди царе́вѣ повелѣ́нiемъ Госпо́днимъ, да очи́стятъ до́мъ Бо́жiй:
и внидо́ша свяще́н­ницы вну́трь це́ркве Госпо́дни, да очи́стятъ ю́, и изверго́ша всю́ нечистоту́ обрѣ́тен­ную въ дому́ Госпо́дни и во дворѣ́ до́му Госпо́дня: и взе́мше леви́ти, изнесо́ша къ пото́ку ке́дрску во́нъ.
И нача́ша въ пе́рвый де́нь новоме́сячiя пе́рваго ме́сяца очища́ти, и въ де́нь осмы́й того́ ме́сяца внидо́ша во хра́мъ Госпо́день, и очи́стиша це́рковь Госпо́дню во осми́ дне́хъ, и въ де́нь шестый­на́­де­сять ме́сяца пе́рваго соверши́ша.
И внидо́ша вну́трь ко езекі́и царю́ и реко́ша: очи́стихомъ вся́, я́же въ дому́ Госпо́дни, олта́рь всесожже́нiя и сосу́ды его́, и трапе́зу предложе́нiя со всѣ́ми сосу́ды ея́,
и вся́ сосу́ды, я́же оскверни́ ца́рь Аха́зъ въ ца́р­ст­во свое́ во от­ступле́нiи сво­е́мъ, угото́вахомъ и очи́стихомъ, и се́, су́ть предъ олтаре́мъ Госпо́днимъ.
И воста́ ра́но езекі́а ца́рь, и собра́ нача́лники гра́да, и взы́де въ до́мъ Госпо́день,
и воз­несе́ телце́въ се́дмь и овно́въ се́дмь, а́гнцевъ се́дмь и козло́въ от­ ко́зъ се́дмь за грѣ́хъ, за ца́р­ст­во и за святи́лище и за Изра́иля, и рече́ сыно́мъ Ааро́нимъ свяще́н­никомъ, да взы́дутъ на олта́рь Госпо́день жре́ти телце́въ.
И закла́ша телце́въ, и взя́ша кро́вь свяще́н­ницы и излiя́ша на олта́рь: и закла́ша овно́въ и кро́вь на олта́рь воз­лiя́ша: и закла́ша а́гнцевъ и облiя́ша кро́вiю олта́рь:
и при­­ведо́ша козло́въ, и́же за грѣ́хъ, предъ царя́ и це́рковь, и воз­ложи́ша ру́ки своя́ на ни́хъ,
и пожро́ша и́хъ свяще́н­ницы, и покропи́ша кро́вiю и́хъ предъ олтаре́мъ, и помоли́шася о все́мъ Изра́или: зане́ рече́ ца́рь, о все́мъ Изра́или всесожже́нiе и я́же о грѣсѣ́.
Поста́ви же леви́ты въ дому́ Госпо́дни съ кимва́лы и псалти́рми и гу́сльми, по за́повѣди дави́да царя́ и га́да прови́дца царю́ и наѳа́на проро́ка, я́ко по за́повѣди Госпо́дней повелѣ́нiе [бы́сть] руко́ю проро́ковъ его́.
Ста́ша же леви́ти со орга́ны дави́довы и свяще́н­ницы съ труба́ми.
И повелѣ́ езекі́а, да воз­несу́тъ всесожже́нiе на олта́рь: и егда́ нача́ша воз­носи́ти всесожже́нiе, нача́ша хвалы́ пѣ́ти Го́сподеви и труби́ти при­­ орга́нѣхъ дави́да царя́ Изра́илева.
И вся́ це́рковь покланя́шеся, и пѣвцы́ поя́ху, и трубы́ трубя́ху, до́ндеже соверши́ся всесожже́нiе.
Егда́ же сконча́ша при­­ноше́нiе, преклони́ся ца́рь и вси́ и́же бя́ху съ ни́мъ и поклони́шася Го́сподеви.
Побелѣ́ же езекі́а ца́рь и кня́зи леви́томъ, да восхва́лятъ Го́спода словесы́ дави́довыми и Аса́фа проро́ка: и́же восхвали́ша въ весе́лiи, и падо́ша, и поклони́шася Го́сподеви.
И от­вѣща́ езекі́а и рече́: ны́нѣ испо́лнисте ру́ки ва́шя Го́споду, при­­веди́те и при­­неси́те же́ртвы хвале́нiя въ до́мъ Госпо́день. И при­­несе́ [все́] собра́нiе же́ртвы и хвалы́ въ до́мъ Госпо́день, и вся́къ усе́рдный се́рдцемъ всесожже́нiя.
И бы́сть число́ всесожже́нiя, е́же при­­несе́ собра́нiе, телце́въ се́дмьдесятъ, овно́въ сто́, а́гнцевъ двѣ́сти, вся́ сiя́ во всесожже́нiе Го́сподеви:
освяще́н­ныхъ же телце́въ шестьсо́тъ, ове́цъ три́ ты́сящы.
Но свяще́н­ницы не мно́зи бя́ху и не можа́ху одира́ти ко́жъ всесожже́нiя, и помого́ша и́мъ бра́тiя и́хъ леви́ти, до́ндеже испо́лнися дѣ́ло и до́ндеже освяти́шася жерцы́, леви́ти бо усе́рднѣе освяти́шася, не́жели свяще́н­ницы:
всесожже́нiя же мно́го въ ту́кахъ соверше́нiя спасе́нiя, и воз­лiя́нiй всесожже́нiя: и испра́вися дѣ́ло въ дому́ Госпо́дни.
Возвесели́ся же езекі́а и вси́ лю́дiе, я́ко угото́ва Бо́гъ лю́демъ, поне́же внеза́пу бы́сть сло́во.
Французский (LSG)
Ézéchias devint roi à l'âge de vingt-cinq ans, et il régna vingt-neuf ans à Jérusalem. Sa mère s'appelait Abija, fille de Zacharie.
Il fit ce qui est droit aux yeux de l'Éternel, entièrement comme avait fait David, son père.
La première année de son règne, au premier mois, il ouvrit les portes de la maison de l'Éternel, et il les répara.
Il fit venir les sacrificateurs et les Lévites, qu'il assembla dans la place orientale,
et il leur dit: Écoutez-moi, Lévites! Maintenant sanctifiez-vous, sanctifiez la maison de l'Éternel, le Dieu de vos pères, et mettez ce qui est impur hors du sanctuaire.
Car nos pères ont péché, ils ont fait ce qui est mal aux yeux de l'Éternel, notre Dieu, ils l'ont abandonné, ils ont détourné leurs regards du tabernacle de l'Éternel et lui ont tourné le dos.
Ils ont même fermé les portes du portique et éteint les lampes, et ils n'ont offert au Dieu d'Israël ni parfums ni holocaustes dans le sanctuaire.
Aussi la colère de l'Éternel a été sur Juda et sur Jérusalem, et il les a livrés au trouble, à la désolation et à la moquerie, comme vous le voyez de vos yeux.
Et voici, à cause de cela nos pères sont tombés par l'épée, et nos fils, nos filles et nos femmes sont en captivité.
J'ai donc l'intention de faire alliance avec l'Éternel, le Dieu d'Israël, pour que son ardente colère se détourne de nous.
Maintenant, mes fils, cessez d'être négligents; car vous avez été choisis par l'Éternel pour vous tenir à son service devant lui, pour être ses serviteurs, et pour lui offrir des parfums.
Et les Lévites se levèrent: Machath, fils d'Amasaï, Joël, fils d'Azaria, des fils des Kehathites; et des fils des Merarites, Kis, fils d'Abdi, Azaria, fils de Jehalléleel; et des Guerschonites, Joach, fils de Zimma, Éden, fils de Joach;
et des fils d'Élitsaphan, Schimri et Jeïel; et des fils d'Asaph, Zacharie et Matthania;
et des fils d'Héman, Jehiel et Schimeï; et des fils de Jeduthun, Schemaeja et Uzziel.
Ils réunirent leurs frères, et, après s'être sanctifiés, ils vinrent pour purifier la maison de l'Éternel, selon l'ordre du roi et d'après les paroles de l'Éternel.
Les sacrificateurs entrèrent dans l'intérieur de la maison de l'Éternel pour la purifier; ils sortirent toutes les impuretés qu'ils trouvèrent dans le temple de l'Éternel et les mirent dans le parvis de la maison de l'Éternel, où les Lévites les reçurent pour les emporter dehors au torrent de Cédron.
Ils commencèrent ces purifications le premier jour du premier mois; le huitième jour du mois, ils entrèrent dans le portique de l'Éternel, et ils mirent huit jours à purifier la maison de l'Éternel; le seizième jour du premier mois, ils avaient achevé.
Ils se rendirent ensuite chez le roi Ézéchias, et dirent: Nous avons purifié toute la maison de l'Éternel, l'autel des holocaustes et tous ses ustensiles, et la table des pains de proposition et tous ses ustensiles.
Nous avons remis en état et purifié tous les ustensiles que le roi Achaz avait profanés pendant son règne, lors de ses transgressions: ils sont devant l'autel de l'Éternel.
Le roi Ézéchias se leva de bon matin, assembla les chefs de la ville, et monta à la maison de l'Éternel.
Ils offrirent sept taureaux, sept béliers, sept agneaux et sept boucs, en sacrifice d'expiation pour le royaume, pour le sanctuaire, et pour Juda. Le roi ordonna aux sacrificateurs, fils d'Aaron, de les offrir sur l'autel de l'Éternel.
Les sacrificateurs égorgèrent les boeufs, et reçurent le sang, qu'ils répandirent sur l'autel; ils égorgèrent les béliers, et répandirent le sang sur l'autel; ils égorgèrent les agneaux, et répandirent le sang sur l'autel.
On amena ensuite les boucs expiatoires devant le roi et devant l'assemblée, qui posèrent leurs mains sur eux.
Les sacrificateurs les égorgèrent, et répandirent leur sang au pied de l'autel en expiation pour les péchés de tout Israël; car c'était pour tout Israël que le roi avait ordonné l'holocauste et le sacrifice d'expiation.
Il fit placer les Lévites dans la maison de l'Éternel avec des cymbales, des luths et des harpes, selon l'ordre de David, de Gad le voyant du roi, et de Nathan, le prophète; car c'était un ordre de l'Éternel, transmis par ses prophètes.
Les Lévites prirent place avec les instruments de David, et les sacrificateurs avec les trompettes.
Ézéchias ordonna d'offrir l'holocauste sur l'autel; et au moment où commença l'holocauste, commença aussi le chant de l'Éternel, au son des trompettes et avec accompagnement des instruments de David, roi d'Israël.
Toute l'assemblée se prosterna, on chanta le cantique, et l'on sonna des trompettes, le tout jusqu'à ce que l'holocauste fût achevé.
Et quand on eut achevé d'offrir l'holocauste, le roi et tous ceux qui étaient avec lui fléchirent le genou et se prosternèrent.
Puis le roi Ézéchias et les chefs dirent aux Lévites de célébrer l'Éternel avec les paroles de David et du prophète Asaph; et ils le célébrèrent avec des transports de joie, et ils s'inclinèrent et se prosternèrent.
Ézéchias prit alors la parole, et dit: Maintenant que vous vous êtes consacrés à l'Éternel, approchez-vous, amenez des victimes et offrez en sacrifices d'actions de grâces à la maison de l'Éternel. Et l'assemblée amena des victimes et offrit des sacrifices d'actions de grâces, et tous ceux dont le coeur était bien disposé offrirent des holocaustes.
Le nombre des holocaustes offerts par l'assemblée fut de soixante-dix boeufs, cent béliers, et deux cents agneaux; toutes ces victimes furent immolées en holocauste à l'Éternel.
Et l'on consacra encore six cents boeufs et trois mille brebis.
Mais les sacrificateurs étaient en petit nombre, et ils ne purent dépouiller tous les holocaustes; leurs frères, les Lévites, les aidèrent jusqu'à ce que l'ouvrage fût fini, et jusqu'à ce que les autres sacrificateurs se fussent sanctifiés, car les Lévites avaient eu plus à coeur de se sanctifier que les sacrificateurs.
Il y avait d'ailleurs beaucoup d'holocaustes, avec les graisses des sacrifices d'actions de grâces, et avec les libations des holocaustes. Ainsi fut rétabli le service de la maison de l'Éternel.
Ézéchias et tout le peuple se réjouirent de ce que Dieu avait bien disposé le peuple, car la chose se fit subitement.
יְחִזְקִיָּהוּ מָלַךְ, בֶּן־עֶשְׂרִים וְחָמֵשׁ שָׁנָה, וְעֶשְׂרִים וָתֵשַׁע שָׁנָה, מָלַךְ בִּירוּשָׁלִָם; וְשֵׁם אִמּוֹ, אֲבִיָּה בַּת־זְכַרְיָהוּ׃
וַיַּעַשׂ הַיָּשָׁר בְּעֵינֵי יְהוָה; כְּכֹל אֲשֶׁר־עָשָׂה דָּוִיד אָבִיו׃
הוּא בַשָּׁנָה הָרִאשׁוֹנָה לְמָלְכוֹ בַּחֹדֶשׁ הָרִאשׁוֹן, פָּתַח אֶת־דַּלְתוֹת בֵּית־יְהוָה וַיְחַזְּקֵם׃
וַיָּבֵא אֶת־הַכֹּהֲנִים וְאֶת־הַלְוִיִּם; וַיַּאַסְפֵם לִרְחוֹב הַמִּזְרָח׃
וַיֹּאמֶר לָהֶם שְׁמָעוּנִי הַלְוִיִּם; עַתָּה הִתְקַדְּשׁוּ, וְקַדְּשׁוּ אֶת־בֵּית יְהוָה אֱלֹהֵי אֲבֹתֵיכֶם, וְהוֹצִיאוּ אֶת־הַנִּדָּה מִן־הַקֹּדֶשׁ׃
כִּי־מָעֲלוּ אֲבֹתֵינוּ, וְעָשׂוּ הָרַע בְּעֵינֵי יְהוָה־אֱלֹהֵינוּ וַיַּעַזְבֻהוּ; וַיַּסֵּבּוּ פְנֵיהֶם מִמִּשְׁכַּן יְהוָה וַיִּתְּנוּ־עֹרֶף׃
גַּם סָגְרוּ דַּלְתוֹת הָאוּלָם, וַיְכַבּוּ אֶת־הַנֵּרוֹת, וּקְטֹרֶת לֹא הִקְטִירוּ; וְעֹלָה לֹא־הֶעֱלוּ בַקֹּדֶשׁ, לֵאלֹהֵי יִשְׂרָאֵל׃
וַיְהִי קֶצֶף יְהוָה, עַל־יְהוּדָה וִירוּשָׁלִָם; וַיִּתְּנֵם לִזְוָעָה (לְזַעֲוָה) לְשַׁמָּה וְלִשְׁרֵקָה, כַּאֲשֶׁר אַתֶּם רֹאִים בְּעֵינֵיכֶם׃
וְהִנֵּה נָפְלוּ אֲבוֹתֵינוּ בֶּחָרֶב; וּבָנֵינוּ וּבְנוֹתֵינוּ וְנָשֵׁינוּ בַּשְּׁבִי עַל־זֹאת׃
עַתָּה עִם־לְבָבִי, לִכְרוֹת בְּרִית, לַיהוָה אֱלֹהֵי יִשְׂרָאֵל; וְיָשֹׁב מִמֶּנּוּ חֲרוֹן אַפּוֹ׃
בָּנַי עַתָּה אַל־תִּשָּׁלוּ; כִּי־בָכֶם בָּחַר יְהוָה, לַעֲמֹד לְפָנָיו לְשָׁרְתוֹ, וְלִהְיוֹת לוֹ מְשָׁרְתִים וּמַקְטִרִים׃ ס
וַיָּקֻמוּ הַלְוִיִּם מַחַת בֶּן־עֲמָשַׂי וְיוֹאֵל בֶּן־עֲזַרְיָהוּ מִן־בְּנֵי הַקְּהָתִי, וּמִן־בְּנֵי מְרָרִי, קִישׁ בֶּן־עַבְדִּי, וַעֲזַרְיָהוּ בֶּן־יְהַלֶּלְאֵל; וּמִן־הַגֵּרְשֻׁנִּי, יוֹאָח בֶּן־זִמָּה, וְעֵדֶן בֶּן־יוֹאָח׃
וּמִן־בְּנֵי אֱלִיצָפָן, שִׁמְרִי וִיעוּאֵל (וִיעִיאֵל); וּמִן־בְּנֵי אָסָף, זְכַרְיָהוּ וּמַתַּנְיָהוּ׃ ס
וּמִן־בְּנֵי הֵימָן יְחוּאֵל (יְחִיאֵל) וְשִׁמְעִי; ס וּמִן־בְּנֵי יְדוּתוּן, שְׁמַעְיָה וְעֻזִּיאֵל׃
וַיַּאַסְפוּ אֶת־אֲחֵיהֶם וַיִּתְקַדְּשׁוּ, וַיָּבֹאוּ כְמִצְוַת־הַמֶּלֶךְ בְּדִבְרֵי יְהוָה; לְטַהֵר בֵּית יְהוָה׃
וַיָּבֹאוּ הַכֹּהֲנִים לִפְנִימָה בֵית־יְהוָה לְטַהֵר, וַיּוֹצִיאוּ, אֵת כָּל־הַטֻּמְאָה אֲשֶׁר מָצְאוּ בְּהֵיכַל יְהוָה, לַחֲצַר בֵּית יְהוָה; וַיְקַבְּלוּ הַלְוִיִּם, לְהוֹצִיא לְנַחַל־קִדְרוֹן חוּצָה׃
וַיָּחֵלּוּ בְּאֶחָד לַחֹדֶשׁ הָרִאשׁוֹן לְקַדֵּשׁ, וּבְיוֹם שְׁמוֹנָה לַחֹדֶשׁ, בָּאוּ לְאוּלָם יְהוָה, וַיְקַדְּשׁוּ אֶת־בֵּית־יְהוָה לְיָמִים שְׁמוֹנָה; וּבְיוֹם שִׁשָּׁה עָשָׂר לַחֹדֶשׁ הָרִאשׁוֹן כִּלּוּ׃ ס
וַיָּבוֹאוּ פְנִימָה אֶל־חִזְקִיָּהוּ הַמֶּלֶךְ, וַיֹּאמְרוּ, טִהַרְנוּ אֶת־כָּל־בֵּית יְהוָה; אֶת־מִזְבַּח הָעוֹלָה וְאֶת־כָּל־כֵּלָיו, וְאֶת־שֻׁלְחַן הַמַּעֲרֶכֶת וְאֶת־כָּל־כֵּלָיו׃
וְאֵת כָּל־הַכֵּלִים, אֲשֶׁר הִזְנִיחַ הַמֶּלֶךְ אָחָז בְּמַלְכוּתוֹ בְּמַעֲלוֹ הֵכַנּוּ וְהִקְדָּשְׁנוּ; וְהִנָּם לִפְנֵי מִזְבַּח יְהוָה׃ ס
וַיַּשְׁכֵּם יְחִזְקִיָּהוּ הַמֶּלֶךְ, וַיֶּאֱסֹף אֵת שָׂרֵי הָעִיר; וַיַּעַל בֵּית יְהוָה׃
וַיָּבִיאוּ פָרִים־שִׁבְעָה וְאֵילִים שִׁבְעָה וּכְבָשִׂים שִׁבְעָה, וּצְפִירֵי עִזִּים שִׁבְעָה לְחַטָּאת, עַל־הַמַּמְלָכָה וְעַל־הַמִּקְדָּשׁ וְעַל־יְהוּדָה; וַיֹּאמֶר, לִבְנֵי אַהֲרֹן הַכֹּהֲנִים, לְהַעֲלוֹת עַל־מִזְבַּח יְהוָה׃
וַיִּשְׁחֲטוּ הַבָּקָר, וַיְקַבְּלוּ הַכֹּהֲנִים אֶת־הַדָּם, וַיִּזְרְקוּ הַמִּזְבֵּחָה; וַיִּשְׁחֲטוּ הָאֵלִים, וַיִּזְרְקוּ הַדָּם הַמִּזְבֵּחָה, וַיִּשְׁחֲטוּ הַכְּבָשִׂים, וַיִּזְרְקוּ הַדָּם הַמִּזְבֵּחָה׃
וַיַּגִּישׁוּ אֶת־שְׂעִירֵי הַחַטָּאת, לִפְנֵי הַמֶּלֶךְ וְהַקָּהָל; וַיִּסְמְכוּ יְדֵיהֶם עֲלֵיהֶם׃
וַיִּשְׁחָטוּם הַכֹּהֲנִים, וַיְחַטְּאוּ אֶת־דָּמָם הַמִּזְבֵּחָה, לְכַפֵּר עַל־כָּל־יִשְׂרָאֵל; כִּי לְכָל־יִשְׂרָאֵל אָמַר הַמֶּלֶךְ, הָעוֹלָה וְהַחַטָּאת׃
וַיַּעֲמֵד אֶת־הַלְוִיִּם בֵּית יְהוָה, בִּמְצִלְתַּיִם בִּנְבָלִים וּבְכִנֹּרוֹת, בְּמִצְוַת דָּוִיד וְגָד חֹזֵה־הַמֶּלֶךְ וְנָתָן הַנָּבִיא; כִּי בְיַד־יְהוָה הַמִּצְוָה בְּיַד־נְבִיאָיו׃ ס
וַיַּעַמְדוּ הַלְוִיִּם בִּכְלֵי דָוִיד, וְהַכֹּהֲנִים בַּחֲצֹצְרוֹת׃ ס
וַיֹּאמֶר חִזְקִיָּהוּ, לְהַעֲלוֹת הָעֹלָה לְהַמִּזְבֵּחַ; וּבְעֵת הֵחֵל הָעוֹלָה, הֵחֵל שִׁיר־יְהוָה וְהַחֲצֹצְרוֹת, וְעַל־יְדֵי, כְּלֵי דָּוִיד מֶלֶךְ־יִשְׂרָאֵל׃
וְכָל־הַקָּהָל מִשְׁתַּחֲוִים, וְהַשִּׁיר מְשׁוֹרֵר, וְהַחֲצֹצְרוֹת מַחֲצֹצְרִים (מַחְצְרִים); הַכֹּל עַד לִכְלוֹת הָעֹלָה׃
וּכְכַלּוֹת לְהַעֲלוֹת; כָּרְעוּ, הַמֶּלֶךְ וְכָל־הַנִּמְצְאִים אִתּוֹ וַיִּשְׁתַּחֲווּ׃
וַיֹּאמֶר יְחִזְקִיָּהוּ הַמֶּלֶךְ וְהַשָּׂרִים לַלְוִיִּם, לְהַלֵּל לַיהוָה, בְּדִבְרֵי דָוִיד וְאָסָף הַחֹזֶה; וַיְהַלְלוּ עַד־לְשִׂמְחָה, וַיִּקְּדוּ וַיִּשְׁתַּחֲווּ׃ פ
וַיַּעַן יְחִזְקִיָּהוּ וַיֹּאמֶר, עַתָּה מִלֵּאתֶם יֶדְכֶם לַיהוָה, גֹּשׁוּ וְהָבִיאוּ זְבָחִים וְתוֹדוֹת לְבֵית יְהוָה; וַיָּבִיאוּ הַקָּהָל זְבָחִים וְתוֹדוֹת, וְכָל־נְדִיב לֵב עֹלוֹת׃
וַיְהִי מִסְפַּר הָעֹלָה אֲשֶׁר הֵבִיאוּ הַקָּהָל, בָּקָר שִׁבְעִים, אֵילִים מֵאָה כְּבָשִׂים מָאתָיִם; לְעֹלָה לַיהוָה כָּל־אֵלֶּה׃
וְהַקֳּדָשִׁים; בָּקָר שֵׁשׁ מֵאוֹת, וְצֹאן שְׁלֹשֶׁת אֲלָפִים׃
רַק הַכֹּהֲנִים הָיוּ לִמְעָט, וְלֹא יָכְלוּ, לְהַפְשִׁיט אֶת־כָּל־הָעֹלוֹת; וַיְּחַזְּקוּם אֲחֵיהֶם הַלְוִיִּם, עַד־כְּלוֹת הַמְּלָאכָה וְעַד יִתְקַדְּשׁוּ הַכֹּהֲנִים, כִּי הַלְוִיִּם יִשְׁרֵי לֵבָב, לְהִתְקַדֵּשׁ מֵהַכֹּהֲנִים׃
וְגַם־עֹלָה לָרֹב בְּחֶלְבֵי הַשְּׁלָמִים וּבַנְּסָכִים לָעֹלָה; וַתִּכּוֹן עֲבוֹדַת בֵּית־יְהוָה׃
וַיִּשְׂמַח יְחִזְקִיָּהוּ וְכָל־הָעָם, עַל הַהֵכִין הָאֱלֹהִים לָעָם; כִּי בְּפִתְאֹם הָיָה הַדָּבָר׃ פ
Толкования стиха Скопировать ссылку Скопировать текст Добавить в избранное
Библ. энциклопедия Библейский словарь Словарь библ. образов Практическая симфония
Цитата из Библии каждое утро
TG: t.me/azbible
Viber: vb.me/azbible