Скрыть
38:1
38:5
38:7
38:9
38:10
38:11
38:12
38:13
38:14
38:15
38:17
38:18
Церковнославянский (рус)
И бы́сть сло́во Госпо́дне ко мнѣ́ глаго́ля:
сы́не человѣ́чь, утверди́ лице́ твое́ на го́га и на зе́млю Маго́га кня́зя ро́съ {Евр.: ро́шъ, славе́н.: глава́ или́ гла́внѣйшiй.}, Мосо́ха и Ѳове́ля, и прорцы́ на́нь,
и рцы́ ему́: сiя́ глаго́летъ Адонаи́ Госпо́дь: се́, а́зъ на тя́, го́гъ, и на кня́зя Ро́съ, Мосо́ха и Ѳове́ля,
и обращу́ тя о́крестъ, и вложу́ узду́ въ че́люсти твоя́, и соберу́ тя и всю́ си́лу твою́, ко́ни и ко́н­ники оболче́ны во броня́ вся́, собо́ръ мно́гъ, шле́мы и мечы́ и щиты́ вси́ ті́и иму́ще:
пе́рсяне и му́ряне, и ли́дяне и Ливи́ане, вси́ сі́и щиты́ и шле́мы иму́ще:
гоме́ръ и вси́ и́же о́крестъ его́, до́мъ Ѳоргама́нь от­ коне́цъ сѣ́вера и вси́ и́же о́крестъ его́, и язы́цы мно́зи съ тобо́ю.
Угото́вися, угото́вися са́мъ ты́ и ве́сь со́нмъ тво́й со́браный съ тобо́ю, и бу́деши ми́ въ пре́днюю стражбу́.
От дні́й мно́жайшихъ угото́вишися, и въ послѣ́дняя лѣ́та прiи́деши, и прiи́деши на зе́млю низвраще́н­ную от­ меча́, со́браныхъ от­ язы́къ мно́гихъ на зе́млю Изра́илеву, я́же бы́сть пуста́ весьма́: и ті́и от­ язы́къ изыдо́ша, и вселя́т­ся съ ми́ромъ вси́.
И взы́деши а́ки до́ждь и прiи́деши а́ки о́блакъ, покры́ти зе́млю, и паде́ши ты́ и вси́ и́же о́крестъ тебе́, и язы́цы мно́зи съ тобо́ю.
Сiя́ глаго́летъ Адонаи́ Госпо́дь: и бу́детъ въ то́й де́нь, взы́дутъ глаго́лы на се́рдце твое́,
и помы́слиши помышле́нiя зла́я и рече́ши: взы́ду на зе́млю от­ве́рженую, прiиду́ на молча́щыя въ тишинѣ́ и живу́щыя ми́рно, на вся́ живу́щыя на земли́, на не́йже нѣ́сть огра́ды, ни две́рiй, ни вере́й,
е́же плѣни́ти плѣ́нъ и взя́ти коры́сти и́хъ, е́же обрати́ти ру́ку мою́ на зе́млю опустоше́ную, я́же насели́ся, и на язы́къ со́браный от­ язы́ковъ мно́гихъ, сотвори́в­шихъ при­­тяжа́нiя имѣ́нiй и живу́щихъ на пу́пѣ земли́.
Сава́ и Деда́нъ и купцы́ кархидо́нстiи и вся́ ве́си и́хъ реку́тъ тебѣ́: еда́ на плѣне́нiе, е́же плѣни́ти, ты́ гряде́ши, и взя́ти коры́сти? и собра́лъ еси́ лю́ди твоя́ взя́ти сребро́ и зла́то, от­вести́ при­­тяжа́нiя и имѣ́нiя, е́же плѣни́ти плѣ́нъ вели́къ.
Того́ ра́ди прорцы́, сы́не человѣ́чь, и рцы́ го́гу: сiя́ глаго́летъ Адонаи́ Госпо́дь: не въ то́й ли де́нь, егда́ жи́ти бу́дутъ лю́дiе мо­и́ Изра́иль съ ми́ромъ, воста́неши?
и прiи́деши от­ мѣ́ста сво­его́ от­ конца́ сѣ́вера, и язы́цы мно́зи съ тобо́ю: ко́н­ницы на ко́нехъ вси́, собо́ръ вели́къ и си́ла мно́га,
и взы́деши на лю́ди моя́ Изра́иля, я́ко о́блакъ покры́ти зе́млю: въ послѣ́днiя дни́ бу́детъ, и воз­веду́ тя на зе́млю мою́, да мя́ увѣ́дятъ вси́ язы́цы, егда́ освящу́ся въ тебѣ́ предъ ни́ми, [о, го́гъ!]
Сiя́ глаго́летъ Адонаи́ Госпо́дь го́гу: ты́ еси́, о не́мже глаго́лахъ во дни́ пе́рвыя руко́ю ра́бъ мо­и́хъ проро́къ Изра́илевыхъ, проре́кшихъ въ о́ныя дни́ и лѣ́та, е́же при­­вести́ тя на ня́.
И бу́детъ въ то́й де́нь, въ о́ньже прiи́детъ го́гъ на зе́млю Изра́илеву, глаго́летъ Адонаи́ Госпо́дь, взы́детъ я́рость моя́ во гнѣ́вѣ мо­е́мъ
и рве́нiя моя́ во огни́ гнѣ́ва мо­его́: глаго́лахъ, а́ще не бу́детъ въ то́й де́нь тру́съ вели́къ на земли́ Изра́илевѣ:
и потрясу́т­ся от­ лица́ Госпо́дня ры́бы морскі́я и пти́цы небе́сныя, и звѣ́рiе по́льнiи и вси́ га́ди по́лза­ю­щiи по земли́, и вси́ человѣ́цы и́же на лицы́ земли́, и расто́ргнут­ся го́ры и паду́тъ де́бри, и вся́ка стѣна́ на зе́млю паде́тъ.
И при­­зову́ на́нь ве́сь стра́хъ ме́чный, глаго́летъ Адонаи́ Госпо́дь: ме́чь человѣ́ка на бра́та его́ бу́детъ.
И от­сужду́ ему́ сме́ртiю и кро́вiю, и дожде́мъ потопля́ющимъ и ка́менiемъ гра́днымъ, о́гнь и ка́мень горя́щь одождю́ на́нь и на вся́ су́щыя съ ни́мъ и на язы́ки мно́гiя съ ни́мъ:
и воз­вели́чуся и освящу́ся, и просла́влюся и увѣ́данъ бу́ду предъ язы́ки мно́гими, и увѣ́дятъ, я́ко а́зъ е́смь Госпо́дь.
Греческий [Greek (Koine)]
καὶ ἐγένετο λόγος κυρίου προ­́ς με λέγων
υἱὲ ἀνθρώπου στήρισον τὸ προ­́σωπόν σου ἐπι­̀ Γωγ καὶ τὴν γῆν τοῦ Μαγωγ ἄρχον­τα Рως Μοσοχ καὶ Θοβελ καὶ προ­φήτευσον ἐπ᾿ αὐτὸν
καὶ εἰπὸν αὐτῷ τάδε λέγει κύριος κύριος ἰδοὺ ἐγὼ ἐπι­̀ σὲ Γωγ ἄρχον­τα Рως Μοσοχ καὶ Θοβελ
καὶ συν­άξω σε καὶ πᾶσαν τὴν δύναμίν σου ἵππους καὶ ἱππεῖς ἐνδεδυ­μέ­νους θώρακας πάν­τας συν­αγωγὴ πολλή πέλται καὶ περικεφαλαῖαι καὶ μάχαιραι
Пέρσαι καὶ Αἰθίοπες καὶ Λίβυες πάν­τες περικεφαλαίαις καὶ πέλταις
Γομερ καὶ πάν­τες οἱ περὶ αὐτόν οἶκος τοῦ Θεργαμα ἀπ᾿ ἐσχάτου βορρᾶ καὶ πάν­τες οἱ περὶ αὐτόν καὶ ἔθνη πολλὰ μετὰ σοῦ
ἑτοιμάσθητι ἑτοίμασον σεαυτὸν σὺ καὶ πᾶσα ἡ συν­αγωγή σου οἱ συν­ηγ­μέ­νοι μετὰ σοῦ καὶ ἔσῃ μοι εἰς προ­φυλακήν
ἀφ᾿ ἡμερῶν πλειόνων ἑτοιμασθή­σε­ται καὶ ἐπ᾿ ἐσχάτου ἐτῶν ἐλεύ­­σε­ται καὶ ἥξει εἰς τὴν γῆν τὴν ἀπεστραμμένην ἀπο­̀ μαχαίρας συν­ηγμένων ἀπο­̀ ἐθνῶν πολλῶν ἐπι­̀ γῆν Ισραηλ ἣ ἐγενήθη ἔρημος δι᾿ ὅλου καὶ οὗτος ἐξ ἐθνῶν ἐξελήλυθεν καὶ κατοικήσουσιν ἐπ᾿ εἰρήνης ἅπαν­τες
καὶ ἀναβήσῃ ὡς ὑετὸς καὶ ἥξεις ὡς νεφέλη κατα­καλύψαι γῆν καὶ ἔσῃ σὺ καὶ πάν­τες οἱ περὶ σὲ καὶ ἔθνη πολλὰ μετὰ σοῦ
τάδε λέγει κύριος κύριος καὶ ἔσται ἐν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ ἀναβή­σε­ται ῥήματα ἐπι­̀ τὴν καρδίαν σου καὶ λογιῇ λογισμοὺς πονηροὺς
καὶ ἐρεῖς ἀναβήσομαι ἐπι­̀ γῆν ἀπερριμμένην ἥξω ἐπι­̀ ἡσυχάζον­τας ἐν ἡσυχίᾳ καὶ οἰκοῦν­τας ἐπ᾿ εἰρήνης πάν­τας κατοικοῦν­τας γῆν ἐν ᾗ οὐχ ὑπάρχει τεῖχος οὐδὲ μοχλοί καὶ θύραι οὐκ εἰσὶν αὐτοῖς
προ­νομεῦσαι προ­νομὴν καὶ σκυλεῦσαι σκῦλα αὐτῶν τοῦ ἐπι­στρέψαι χεῖρά σου εἰς τὴν ἠρημωμένην ἣ κατῳκίσθη καὶ ἐπ᾿ ἔθνος συν­ηγμένον ἀπο­̀ ἐθνῶν πολλῶν πεποιηκότας κτήσεις κατοικοῦν­τας ἐπι­̀ τὸν ὀμφαλὸν τῆς γῆς
Σαβα καὶ Δαιδαν καὶ ἔμποροι Καρχηδόνιοι καὶ πᾶσαι αἱ κῶμαι αὐτῶν ἐροῦσίν σοι εἰς προ­νομὴν τοῦ προ­νομεῦσαι σὺ ἔρχῃ καὶ σκυλεῦσαι σκῦλα συν­ήγαγες συν­αγωγήν σου λαβεῖν ἀργύριον καὶ χρυσίον ἀπενέγκασθαι κτῆσιν τοῦ σκυλεῦσαι σκῦλα
δια­̀ τοῦτο προ­φήτευσον υἱὲ ἀνθρώπου καὶ εἰπὸν τῷ Γωγ τάδε λέγει κύριος οὐκ ἐν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ ἐν τῷ κατοικισθῆναι τὸν λαόν μου Ισραηλ ἐπ᾿ εἰρήνης ἐγερθήσῃ
καὶ ἥξεις ἐκ τοῦ τόπου σου ἀπ᾿ ἐσχάτου βορρᾶ καὶ ἔθνη πολλὰ μετὰ σοῦ ἀναβάται ἵππων πάν­τες συν­αγωγὴ μεγά­λη καὶ δύναμις πολλή
καὶ ἀναβήσῃ ἐπι­̀ τὸν λαόν μου Ισραηλ ὡς νεφέλη καλύψαι γῆν ἐπ᾿ ἐσχάτων τῶν ἡμερῶν ἔσται καὶ ἀνάξω σε ἐπι­̀ τὴν γῆν μου ἵνα γνῶσιν πάν­τα τὰ ἔθνη ἐμὲ ἐν τῷ ἁγιασθῆναί με ἐν σοὶ ἐνώπιον αὐτῶν
τάδε λέγει κύριος κύριος τῷ Γωγ σὺ εἶ περὶ οὗ ἐλάλησα προ­̀ ἡμερῶν τῶν ἔμπρο­σθεν δια­̀ χειρὸς τῶν δούλων μου προ­φητῶν τοῦ Ισραηλ ἐν ταῖς ἡμέραις ἐκείναις καὶ ἔτεσιν τοῦ ἀγαγεῖν σε ἐπ᾿ αὐτούς
καὶ ἔσται ἐν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ ἐν ἡμέρᾳ ᾗ ἂν ἔλθῃ Γωγ ἐπι­̀ τὴν γῆν τοῦ Ισραηλ λέγει κύριος κύριος ἀναβή­σε­ται ὁ θυμός μου
καὶ ὁ ζῆλός μου ἐν πυρὶ τῆς ὀργῆς μου ἐλάλησα εἰ μὴν ἐν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ ἔσται σεισμὸς μέγας ἐπι­̀ γῆς Ισραηλ
καὶ σεισθήσον­ται ἀπο­̀ προ­σώπου κυρίου οἱ ἰχθύες τῆς θαλάσ­σης καὶ τὰ πετεινὰ τοῦ οὐρανοῦ καὶ τὰ θηρία τοῦ πεδίου καὶ πάν­τα τὰ ἑρπετὰ τὰ ἕρπον­τα ἐπι­̀ τῆς γῆς καὶ πάν­τες οἱ ἄνθρωποι οἱ ἐπι­̀ προ­σώπου τῆς γῆς καὶ ῥαγή­σε­ται τὰ ὄρη καὶ πεσοῦν­ται αἱ φάραγγες καὶ πᾶν τεῖχος ἐπι­̀ τὴν γῆν πεσεῖται
καὶ καλέσω ἐπ᾿ αὐτὸν πᾶν φόβον λέγει κύριος μάχαιρα ἀνθρώπου ἐπι­̀ τὸν ἀδελφὸν αὐτοῦ ἔσται
καὶ κρινῶ αὐτὸν θανάτῳ καὶ αἵματι καὶ ὑετῷ κατα­κλύζον­τι καὶ λίθοις χαλάζης καὶ πῦρ καὶ θεῖον βρέξω ἐπ᾿ αὐτὸν καὶ ἐπι­̀ πάν­τας τοὺς μετ᾿ αὐτοῦ καὶ ἐπ᾿ ἔθνη πολλὰ μετ᾿ αὐτοῦ
καὶ μεγαλυνθήσομαι καὶ ἁγιασθήσομαι καὶ ἐνδοξασθήσομαι καὶ γνωσθήσομαι ἐναν­τίον ἐθνῶν πολλῶν καὶ γνώσον­ται ὅτι ἐγώ εἰμι κύριος
La parole de l'Éternel me fut adressée, en ces mots:
Fils de l'homme, tourne ta face vers Gog, au pays de Magog, Vers le prince de Rosch, de Méschec et de Tubal, Et prophétise contre lui!
Tu diras: Ainsi parle le Seigneur, l'Éternel: Voici, j'en veux à toi, Gog, Prince de Rosch, de Méschec et de Tubal!
Je t'entraînerai, et je mettrai une boucle à tes mâchoires; Je te ferai sortir, toi et toute ton armée, Chevaux et cavaliers, Tous vêtus magnifiquement, Troupe nombreuse portant le grand et le petit bouclier, Tous maniant l'épée;
Et avec eux ceux de Perse, d'Éthiopie et de Puth, Tous portant le bouclier et le casque;
Gomer et toutes ses troupes, La maison de Togarma, A l'extrémité du septentrion, Et toutes ses troupes, Peuples nombreux qui sont avec toi.
Prépare-toi, tiens-toi prêt, Toi, et toute ta multitude assemblée autour de toi! Sois leur chef!
Après bien des jours, tu seras à leur tête; Dans la suite des années, tu marcheras contre le pays Dont les habitants, échappés à l'épée, Auront été rassemblés d'entre plusieurs peuples Sur les montagnes d'Israël longtemps désertes; Retirés du milieu des peuples, Ils seront tous en sécurité dans leurs demeures.
Tu monteras, tu t'avanceras comme une tempête, Tu seras comme une nuée qui va couvrir le pays, Toi et toutes tes troupes, et les nombreux peuples avec toi.
Ainsi parle le Seigneur, l'Éternel: En ce jour-là, des pensées s'élèveront dans ton coeur, Et tu formeras de mauvais desseins.
Tu diras: Je monterai contre un pays ouvert, Je fondrai sur des hommes tranquilles, En sécurité dans leurs demeures, Tous dans des habitations sans murailles, Et n'ayant ni verrous ni portes;
J'irai faire du butin et me livrer au pillage, Porter la main sur des ruines maintenant habitées, Sur un peuple recueilli du milieu des nations, Ayant des troupeaux et des propriétés, Et occupant les lieux élevés du pays.
Séba et Dedan, les marchands de Tarsis, Et tous leurs lionceaux, te diront: Viens-tu pour faire du butin? Est-ce pour piller que tu as rassemblé ta multitude, Pour emporter de l'argent et de l'or, Pour prendre des troupeaux et des biens, Pour faire un grand butin?
C'est pourquoi prophétise, fils de l'homme, et dis à Gog: Ainsi parle le Seigneur, l'Éternel: Oui, le jour où mon peuple d'Israël vivra en sécurité, Tu le sauras.
Alors tu partiras de ton pays, des extrémités du septentrion, Toi et de nombreux peuples avec toi, Tous montés sur des chevaux, Une grande multitude, une armée puissante.
Tu t'avanceras contre mon peuple d'Israël, Comme une nuée qui va couvrir le pays. Dans la suite des jours, je te ferai marcher contre mon pays, Afin que les nations me connaissent, Quand je serai sanctifié par toi sous leurs yeux, ô Gog!
Ainsi parle le Seigneur, l'Éternel: Est-ce toi de qui j'ai parlé jadis Par mes serviteurs les prophètes d'Israël, Qui ont prophétisé alors, pendant des années, Que je t'amènerais contre eux?
En ce jour-là, le jour où Gog marchera contre la terre d'Israël, Dit le Seigneur, l'Éternel, La fureur me montera dans les narines.
Je le déclare, dans ma jalousie et dans le feu de ma colère, En ce jour-là, il y aura un grand tumulte Dans le pays d'Israël.
Les poissons de la mer et les oiseaux du ciel trembleront devant moi, Et les bêtes des champs et tous les reptiles qui rampent sur la terre, Et tous les hommes qui sont à la surface de la terre; Les montagnes seront renversées, Les parois des rochers s'écrouleront, Et toutes les murailles tomberont par terre.
J'appellerai l'épée contre lui sur toutes mes montagnes, Dit le Seigneur, l'Éternel; L'épée de chacun se tournera contre son frère.
J'exercerai mes jugements contre lui par la peste et par le sang, Par une pluie violente et par des pierres de grêle; Je ferai pleuvoir le feu et le soufre sur lui et sur ses troupes, Et sur les peuples nombreux qui seront avec lui.
Je manifesterai ma grandeur et ma sainteté, Je me ferai connaître aux yeux de la multitude des nations, Et elles sauront que je suis l'Éternel.
Толкования стиха Скопировать ссылку Скопировать текст Добавить в избранное
Библ. энциклопедия Библейский словарь Словарь библ. образов Практическая симфония
Цитата из Библии каждое утро
TG: t.me/azbible
Viber: vb.me/azbible